--------------------------

 

 


.
Részvételi szándék

Amennyiben kistérségi vagy felsőoktatási oldalról szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük, keresse a MITE elnökét, Németh Nándort.

Telefon: 06/30/376-7206
e-mail: info@mitemuhely.hu

 

A programot bemutató animációs kisfilmet itt tekintheti meg.

 

 

Beszámoló: A területfejlesztés régi, új lehetőségei és az LHH kistérségek

 

Írta: Kabai Gergely, a Pannon.Elemző Iroda junior kutatója
A beszámoló hosszabb változata a Comitatus c. folyóirat 2010. októberi számában lesz olvasható.

 

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és a felsőoktatás együttműködési programjának keretei között az ELTE oktatói és geográfus szakos hallgatói 2010 nyarának végén már második alkalommal töltöttek egyhetes szakmai gyakorlatot a kistérségben, annak érdekében, hogy megismerjék a vidék problémáit, felmérjék a rendelkezésre álló erőforrásokat. A terepkutatások lezárulása kiváló apropót adott egy szakmai konferencia megrendezéséhez, amire „A területfejlesztés régi, új lehetőségei és az LHH kistérségek” címmel 2010. augusztus 27.-én került sor a lengyeltóti művelődési házban. A konferenciára területfejlesztési szakemberek kaptak meghívást – köztük sok, az ELTE-n végzett geográfus–, illetve a terepi kutatásokat végző hallgatók is bevonásra kerültek. A szervezésbe a kistérség és az egyetem mellett bekapcsolódott az ELTE Földrajz Alumni programja, az LHH-kistérségek és a felsőoktatás közötti kapcsolatépítés kísérleti programjának országos koordinációját végző MITE, valamint a program előkészítésében munkatársai révén közreműködő HÉTFA Kutatóintézet is.
A konferencia fórumot teremtett a területfejlesztési szereplők számára, hogy – rövid témaindítók után – elmondhassák, kifejthessék véleményüket a terület- és vidékfejlesztés aktuális ügyeiről, és ehhez kapcsolódva a hátrányos helyzetű kistérségek jelenlegi és jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről.


A konferenciát levezető elnökként Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. A délelőtti szekció első előadója Papszt Lajos, Lengyeltóti polgármestere, a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke volt. A 31 évnyi településvezetői munka után leköszönő polgármester színes előadásából a hallgatóság megismerhette a kistérség társadalmi-gazdasági jellemzőit, nevezetességeit, a társulás működését, a fejlesztési elképzeléseket és az elért eredményeket. A résztvevők számára érdekes és értékes információkkal szolgált a kistérség minden egyes településének rövid bemutatása, amely dióhéjban mutatott rá a vidék gazdag hagyományaira, természeti kincseire. Papszt Lajos örömét fejezte ki, hogy az ELTÉ-vel történő kapcsolatépítés el tudott indulni, azt sikerült tartalommal megtölteni, majd megköszönte az egyetemi oktatóknak és a hallgatóknak az eddig elvégzett munkát.


A következő előadó Szepesi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságának kabinetfőnöke volt, aki az Új Széchenyi Terv alapvetéseiről és azok fejlesztéspolitikai vonzatairól tartott tömör, de tartalmas összefoglalót. Az új kormány elképzelési szerint a megújuló fejlesztéspolitika főbb elemei az alábbiak lesznek: kiemelt figyelmet kap a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználása, az elmúlt években elburjánzott bürokrácia egyszerűsítése, és nem utolsó sorban az előző évek gyakorlatával ellentétben, a felelősség felvállalása. A fejlesztéspolitika új irányának gyakorlati megvalósítása során a kormánynak több nehézséget kell leküzdenie. Szepesi Balázs szerint nagyon erős a területfejlesztésben kialakult status quo, a kialakított intézményrendszer nagyon stabil és az ott dolgozó szakemberek szilárdan védik bázisaikat, tehát az új irányok kijelölése során mindenki érdekeit figyelembe kell venni, ám sok korábbi berögződést le is kell építeni. Gondot jelent, hogy kevés a rendelkezésre álló fejlesztési forrás, az ÚMFT források jelentős részét már lekötötték; a meglévő keretet – az új célok megvalósításához illeszkedően – át kell csoportosítani. Végezetül nagy kihívást állít a kormány elé az is, hogy a hazai és az uniós elképzeléseknek is egyaránt meg kell felelni.
A korábbi fejlesztési koncepciókkal ellentétben az új kormány egyértelmű célokat kíván megfogalmazni. A 10 év alatt létrehozandó 1 millió adófizető munkahely terve ilyen egyértelmű cél, aminek elérése során a kormány a hazai kkv-szektorra kíván leginkább támaszkodni. A vállalkozók támogatása kiemelt figyelmet fog kapni. A szakember előadásának zárásaként vázolta az új fejlesztéspolitika területi kérdéseit. Az új rendszer nem szilárd struktúrákban kíván dolgozni, hanem a helyi kezdeményezésekre kíván támaszkodni. A kormány minden olyan lokális tervezetet támogatni kíván, amely a helyben érintett szereplők összefogásán alapul és megvalósítható elképzeléseket tartalmaz.


A délelőtti program utolsó előadója Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú NKft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője volt. Előadásában felvázolta a Balaton Régió és a Lengyeltóti kistérség fejlesztési problémáit, lehetőségeit. Az egész térség szempontjából fontos ellentmondást jelent, hogy a régió fejlesztési terrénumát jelentő Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területe nincs összhangban a közigazgatási és egyéb fejlesztési határokkal. Ez a Pogányvölgy esetén is jelentkezik, mivel 10 települése közül csak 8 része az üdülőkörzetnek is. A fejlesztések szempontjából ez komoly hátrány. Oláh Miklós kiemelte, hogy az elmúlt évek statisztikai mutatói folyamatosan romló gazdaságról árulkodnak; a legújabb adatok szerint a térség (és különösen Lengyeltóti környéke) már szezonálisan sem tud profitálni a turizmusból, pl. időszakosan sem javulnak a foglalkozatási mutatók. A kutató szerint a régió sok vidéke leszakadó pályán mozog, ezért különösen fontos az ELTE és a kistérség közötti partnerségi viszony továbbfejlesztése. Európában sehol máshol nem fordul elő, hogy egy turisztikailag ekkora mértékben frekventált vidék részeként egy gazdaságilag ilyen mértékben elmaradt terület legyen található.
A Balaton Régió és benne a Pogányvölgyi Kistérség fejlesztése szempontjából az elmondottak alapján stratégiai jelentősége lenne a különböző turisztikai vonzerők összekapcsolásának. Ehhez kiváló lehetőséget nyújtana a már gyakorlatban is bizonyított TDM rendszer, aminek a további balatoni terjedését támogatni kellene. Fontos lenne további összefogásokon alapuló partnerségi programok támogatása is, amelyek a helyi szereplők közötti párbeszédet erősítik. Kiemelendő, hogy a balatoni kistérségek a nagy tervezési régiók és megyék szemszögéből nézve egyaránt periférián vannak, változatni kellene ezen a gyakorlaton. Végezetül: a Balatoni Fejlesztési Tanács számára újra önálló keretösszeget kellene biztosítani.


A délutáni előadások sorát Kullmann Ádám területfejlesztési szakértő, az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, illetve az LHH FPI korábbi vezetője nyitotta meg, aki főként a LHH támogatási rendszerek hibáit emelte ki. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a támogatási összegek nem koncepciózusan kerültek odaítélésre, egyaránt fordították őket infrastrukturális, humán- és gazdaság-fejlesztési célokra. Nem biztos, hogy tényleges fejlődést fognak eredményezni az így kijuttatott összegek. Az LHH támogatási programok során politikai szinten számos hiba történt. A támogatásról szóló kormányzati döntést követően a rendszer megszervezésére nagyon kevés idő jutott, ez sok hibát generált. Alapjaiban volt elhibázott a koncepció azzal, hogy a 33 LHH kistérség (összesen 1 millió lakossal) problémáit mindösszesen 80 milliárd Ft-révén kívánták megoldani; így egyértelműen nem érhetett el látványos eredményeket a program. A szakember másik problémaként emelte ki, hogy nem került megállapításra, hogy valójában ki képviselje a kistérségeket. Felmerülhet az a kérdés, hogy a kistérségek munkaszervezete ténylegesen ellátja-e minden érintett képviseletét, vagy egyes települések, vagy még inkább társadalmi csoportok képviselet nélkül maradnak.


Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója az NFÜ LHH támogatási programjainak fejlesztéspolitikai tanulságait vonta le előadásában. A projektek látványos sikereinek elmaradása okaként kiemelte, hogy a támogatott térségek nem az elmúlt 20 évben maradtak le igazán, tehát senki sem várta, hogy hirtelen minden probléma megoldódik. Az eredményeket a maguk összefüggésében kell értékelni. Balás Gábor kitért rá, hogy a támogatások során kizárólag „pénzt osztottak.” Ahol felismerték, hogy a támogatások elmaradását követően valamilyen fejlesztési programot kell indítani, ott mára el is indultak a tudatos építkezések. Valószínűleg ez egy jó irányt jelent, és ez a támogatások legfontosabb előnye. Nagyon fontos pozitívumként került megnevezésre, hogy az LHH projekt egy innovatív kezdeményezés volt, amelyből sok tanulság levonható. Ennek eredményeként szakmai körökben viták, eszmecserék indultak el, amelyek az egész fejlesztéspolitikai, területfejlesztési szakmára jótékony hatással vannak.


Az előadások megvitatása után a rendezvény záró szekciója következett, ami a kistérségben végzett terepkutatás tapasztalatainak megbeszéléséről szólt. A kutatást vezető Szabó Pál geográfus, az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa elmondta, hogy a kistérségben eltöltött összesen két hétben igyekeztek feltárni a térség szellemi erőforrásait (az alapítványoktól az önkormányzatokon át a vállalkozásokig), amelyekre építeni lehet fejlesztések kitalálása és kidolgozása esetében. Ezen kívül a turisztikai potenciált próbálták reálisan felmérni, mind a keresleti (kérdőívek turistákkal), mind a kínálati (interjúk szállásadókkal, pincészetekkel, szolgáltatókkal) oldalon. A felmérésekből származó információkat ősszel, egyetemi kurzus keretében dolgozzák fel, majd az eredményeket a települések és a kistérség vezetői elé fogják tárni. Összességében jó tapasztalataik voltak a térségben, általában segítőkész emberekkel találkoztak. A vizsgált vidék szempontjából nagy gondnak tartja, hogy a térség szereplői, tapasztalataik szerint, több formában is megosztottak; valamint az információáramlás, a hálózati kapcsolatok is némileg gyengék. Ezek a fejlődés gátja lehetnek. Az ELTE és a kistérség közötti partnerségi program folytatódni fog a jövőben, diáktábort terveznek, szakmai gyakornokokat akarnak a térségbe irányítani, s a lakosság reprezentatív lekérdezését is tervbe vették.


A kutatást végző intézmény részéről Nemes Nagy József, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára is hozzászólt a konferenciához. Reményét fejezte ki, hogy az egyetem hallgatói sokat tudnak profitálni az itteni terepmunkából és a konferenciából is, talán későbbi munkájuk során lehetőségük lesz a hallottakat alkalmazni. Hozzátette még, hogy a területfejlesztés funkciói átformálódóban vannak, számos irányítási momentuma tisztázatlan.


A szervezők részéről zárásképpen Németh Nándor, a MITE elnöke, a Pannon.Elemző Iroda ügyvezetője mondta el véleményét. Szerinte a hazai területfejlesztés egy paradigmaváltás előtt áll, amihez nagyon jó példát tud nyújtani az egyetemek és a kistérségek összefogásán nyugvó program. Ilyen és hasonló együttműködésekre van szükség a jövőben, mivel tényleges helyzetértékelésen alapulnak, és az együttgondolkodás révén tartós eredményeket tudnak elérni.
A konferencia lezárásaként Csite András mindenki részvételét megköszönte és reményét fejezet ki, hogy a Pogányvölgyi kistérségben a jövőben is sor kerül hasonló találkozókra, illetve az LHH-kistérségek és a felsőoktatás partnerségi programja országosan is ki tud teljesedni.

 

* * *

 

Az egynapos lengyeltóti konferencia kollegiális hangulatban telt, az előadások szüneteiben számos eszmecserére, tapasztalatcserére nyílt mód és lehetőség. Annak ellenére, hogy több kérdésben alakult ki élénk vita, senkinek sem kellett rossz szájízzel távoznia a nap végén. A találkozó nagy előnye volt, hogy sokan és sok helyről képviseltették magukat (Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, NFÜ, VÁTI, Balatoni Integrációs NKft, ELTE, HÉTFA Kutatóintézet), ami valódi szakmai-szakmaközi párbeszédet eredményezett. Negatívumként emelhetjük ki, hogy a helyben érintett önkormányzatok nem jelentek meg a találkozón.